2015. június 30., kedd

Turkáló - Ciki, vagy sem?

Az éjszaka kaptam Ask.fm-en egy kérdést, hogy az egyik képen Converse tornacipő van-e rajtam. Nem, nem Converse, még két éve vadásztam egy turkálóban. Igaz, azóta már széttapostam két év alatt. Majd nem sokkal utána jött a másik kérdés, hogy szerintem gáz-e, ha valaki turkálóban vesz ruhákat, mert ő is ott szokott. Nos, ezt akarom most bővebben kifejteni.
Szerintem abszolút nem gáz, ha néha benéz az ember egy-két turkálóba. Például nekem a ruháim 85%-a onnan származik. Sokszor nemcsak éppen divatos, de totál egyedi és különleges darabokat lehet találni a ruhakupacok közt, a pláza ár töredékéért. Sőt, még márkás cuccokat is. Vagy kamumárkásat. Már akinek ez számít, mert nekem aztán rohadtul nem. Nekem az számít, hogy első ránézésre, vagy próbára tetszik-e magamon az adott ruhadarab. Persze itt is vannak szempontok, amit érdemes figyelembe venni, ha már alámerül az ember a ruhakupacok közt. Az egyik jó tanács, hogy puhatoljátok ki, mikor van árucsere. Na, akkor, vagy utána egy nappal érdemes menni, mert akkor nagyobb eséllyel talál az ember olyan cuccot, amit később boldogan fog viselni. Később meg már úgyis elkapkodják a jobbját. Sok helyen ezért van az, hogy két árucsere közt naponta fokozatosan csökkennek az árak.
Hallottam már olyanról is, hogy gazdagabb nők, akik megtehetnék, hogy akár mindennap valami plázában vásároljanak, azt csinálják, hogy vesznek a turkálóban néhány cuccot, aztán varrónő gondjaira bízzák, hogy alakítsa át olyanra, amilyenre ők szeretnék. Ennek okát abban látom, hogy a plázákban nagyrészt csak az aktuális divatnak megfelelő "egyencuccokat" találni szinte minden boltban. Épp ezért nem igazán szeretek én se ott vásárolni. Mert fontos az egyediség. Egyébként ilyen esetben egy varrónő ismerős, vagy valaki, aki ért hozzá, előny, hiszen ha a "turis cucc" valamiért mégsem tökéletes, kis ráfordítással azzá tehetjük.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a pláza felejtős, például fehérneműt venni én is ott szoktam. Inkább azt mondom, hogy járjunk nyitott szemmel "shoppingolni" és "turizni". És ne sajnáljunk a dolgok (jelen esetben a kupac) mélyére ásni. Mert lehet, hogy éppen ott találjuk meg amit kerestünk. Vagy azt, amit egyszerűen nem bírunk ott hagyni.
És néhány kép, bizonyítandó, hogy igenis néhány turi valóságos kincsesbánya:









Remélem, meggyőztem mindenkit, hogy turkálóba járni abszolút nem gáz.

Ezúttal rólam írtak

Méghozzá Flex Hartzler. Miután megjelent itt a blogon a róla írt kis szösszenetem, Flex megkeresett Facebookon. Egy kis bevezető után rögtön előjött a farbával, hogy benne lennék-e egy interjú cikkben. Mivel már láttam a Martin L.A.-ről készített cikkét, így természetesen belementem a dologba. Két nap kérdezz-felelek után megkaptam a nyers változatot, amin persze még itt-ott javítottunk közösen. Mikor a szöveg megvolt, már csak a képekről kellett egyezkedni. Mivel csak három kép mehetett a cikkbe, így eléggé gondolkodóba estem, melyik legyen a szerencsés. De aztán az is meglett.
A hetekig tartó Facebook chatelés eredménye pedig múlt csütörtöktől (június 25) olvasható az Oberon Magazin oldalán. De most linkelem de is. Kattintsatok és olvassátok:
"Streamline Queen... Kell ennél több?!"

Személy szerint nekem nagyon tetszik, és nem csak azért mert rólam íródott.

2015. június 9., kedd

Itt van egy újabb nyár...

"Megint egy még egy már..." Nos, igen, kitört a fene nagy nyár, kánikulával, meg az összes többivel. Igaz, miközben ezeket a sorokat írom, épp esni készül. :D És ha már nyár, gondoltam, mutatok néhány dalt, amit ilyenkor mindig előveszek.

Lovegun - Megint 1 még 1 nyár

Disco Express - Nyalóka dal

The Ramones - Rockaway Beach

Reckless Love - Hot

Reckless Love - Born To Rock


És ha már nyár, hagyományosan minden évben, így idén is a Csabai Sörfesztiválon indítom a szezont. Méghozzá egy Hooligans koncerttel. ;) Másfél nap és újra borul a bárpult, az asztal meg a szék! A beszámolót természetesen megkapjátok.