Interjú - Heni és Ari

Throwback Thursday címszóval előbányásztam az Annyi Minden Vár blogról a kb. egy éve készített interjúmat, melynek alanyai kedves barátaim, Mórahalom, sőt egész Csongrád megye legnagyobb Hooligans rajongói, Judik Henrietta és Mohai Aranka, vagy ahogy ti is ismeritek őket, Heni (Henry) és Ari voltak. Akkoriban ünnepelték 100. Hooligans koncertjüket, ennek kapcsán beszélgettünk el Facebookon.

Kat: Sziasztok! Először is gratulálni szeretnék a most már több, mint 100 koncerthez! De Mikor és hol volt az első koncert? Meséljetek róla!
Heni & Ari: Nagyon szépen köszönjük szépen! 2005. július 10-én volt az első koncertünk városunkban, Mórahalmon. Én akkor még csak 10 éves voltam és a leghátsó sorban műanyag széken állva hallgattam végig a koncertet. Ari már akkor is fotózott 1-2-őt igaz a képek nem igazán sikerültek...

Kat: Tulajdonképpen hogyan lettetek Hooligánok?
Heni: Arival közösen imádtuk és hallgattuk max hangerőn 2003-ban a Királylányt, még videokazettára is felvettük, ezért pont jókor jött a mórahalmi koncert hiszen élőben is hallhattuk a kedvencünket. Nagyon megtetszett a zenekar így hát elkezdtünk járni a környékbeli koncertekre. Utána szépen lassan Csongrád és Bács-Kiskun megyét, majd egész Magyarországot célba vettük, azokat a helyszíneket, amiket meg lehet közelíteni busszal és vonattal. (2005-ben 1 koncerten voltunk, 2006 és 2009 között 4, 2010-ben 5, 2011-ben 21, 2012-ben 30, 2013-ban 29 koncerten voltunk, idén eddig 14 koncertet hooligánkodtunk végig)

Kat: Aki ennyi koncertet lenyom egy évben, azt nyilván felismerik. Mikortól érzitek azt, hogy felismernek a fiúk?

Heni & Ari: 2011. 09. 10. Albertirsát tekinthetjük annak, hiszen Zsolti akkor nevezett el Henrynek és a többiek is igazából azóta ismernek ránk az első sorban...

Kat: A sok koncert nyilván hozott néhány barátságot. Vannak koncerten megismert barátaitok? Ha igen, kik ők?

Heni & Ari: Szerencsére az ország minden területén vannak ismerőseink és barátaink is, akikre mindig mindenben számíthatunk és Ők is ránk. Neveket nem említenénk, mert olyan sokan vannak, hogy senkit se szeretnénk kihagyni.

Kat: Melyik a kedvenc Hooligans dalotok/albumotok?

Ari: Kedvenc dal: Egyetlen, amit már sajnos nem játszanak a koncerteken. Kedvenc album: História.

Heni: Kedvenc dal: nincs konkrét, de pl.: Eljátszott gyémánt, Küzdj az álmodért, Királylány, Ringass el... Kedvenc album: a Bohémélet nagy kedvencem, de a Privát Mennyországot is nagyon szeretem.

Kat: A koncerteken időnként történnek emlékezetes dolgok. Van ilyen storytok? Elmesélitek?

Ari: A méhkeréki koncert nagyon bejött amikor "egy lány" az "akad aki térdel"-nél a dekorációnak szánt cukkinit felkapta...

Heni: A makói koncert számomra emlékezetes volt, mert Csipa akkor énekeltetett meg, azóta megfogadtam, hogy soha többet, mert bűn rossz a hangom kihangosítva. :D Valamint azt szeretjük, amikor a Srácoknak is nagyon jó a hangulatuk pl. Csipa cigánykerekezik vagy dobol, Zsolti és Tibi sokat mosolyog és bolondozik, Endi énekel stb. De a legeslegjobb emlékünk: 2014. 06. 21. Vértesszőlős 100. koncertünk ünneplése.

Kat: Az biztos, hogy mindenképpen emlékezetes volt. Egyébként szoktátok olvasni az Annyi minden vár blogot?

Heni & Ari: Igen, mindig olvassuk, mert jó érzés újra átélni a Veled közös koncerteket

Kat: Ahol mindig történik valami. :D És végül: Mit üzentek a blog olvasóinak?
Ari: Szeretnék még nagyon sok koncertet végig hooligánkodni a blog olvasóival az 1. sorban.
Heni: Megéri küzdeni az álmainkért, hiszen egyszer úgyis megvalósulnak...

Egy év után is köszönöm az interjút, remélem hamarosan újra találkozunk!

Szegecses öv - Házilag

Tegnap estefelé megszállt az ihlet, hogy valamit kezdeni kéni azzal a nagy zacskó szegeccsel, amit még Vikitől kaptam kb. egy éve. Aztán ma délelőtt tovább forgott az agyam és kitaláltam, hogy feldobom vele az egyik övemet. Erre a fekete darabra esett a választásom:

Hogy elég legyen a szegecs, fogtam egy régi, már szétszakadt (menthetetlen) övemet és leszedtem arról is a szegecseket. Elég babrálós volt, még egy csipeszt is befogtam hozzá. Utána jött a gondolkodós-tervezős rész. Leterítettem az övet és elrendeztem a szegecseket, kirakva a feliratot. Jelen esetben Hooligans, de majd még később átvariálható lesz Reckless Love-ra vagy Santa Cruz-ra. Vagy akármire.

És végül rögzítettem a szegecseket. Íme a végeredmény:

Elvileg ezt az övet fogom majd felvenni augusztus 28-án a klipforgatással egybekötött Hooligans koncertre. Ugye szurkoltok?

Pride - Büszkeség?

Nem véletlen a kérdőjel. Tudtommal ma van a Budapest Pride, vagy ahogy sokan ismerik, a melegfelvonulás. Nos, erről szól a mai kis bejegyzésem.
Talán kicsit sablonosnak tűnk, de nekem tényleg az égvilágon semmi bajom nincs azzal, ha valaki a saját neméhez vonzódik. De ugyanakkor nem támogatom a Pride-ot sem. Megmondom, miért: Szerintem több kárt csinál, mint hasznot. Úgy értem, ez a színes, feltűnő stb. cuccokban táncolás a kamionon, miegyebek. Mert sajnos az emberek nagy része sajnos lusta tájékozódni, utánanézni-olvasni a dolgoknak és így természetes, hogy ezzel fogja azonosítani a teljes meleg társadalmat. Ez pedig végtelenül káros. Legalábbis én úgy látom, hogy ez a vonulás az egyik oka annak, hogy az emberek undorítónak tartják a melegeket.
A leszbikusok helyzete pedig még inkább elkeserítő. Egyrészt, mert nem felelnek meg a klasszikus női szerepnek. Vagyis főző-mosó-takarító anyuka szerepének. Mondjuk ennek néhány hetero nő sem, de őket egyszerűen csak önző fapinának tartják. A másik az, hogy a pornón élő férfitársadalom nagy része nem is tekinti végleges állapotnak, ha egy nő a saját neméhez vonzódik. Értem ezalatt azt, hogy a leszbikus csajokat már egyből hármas menetre invitálják. Vagy csak azzal a dumával jönnek, hogy "biztosan még nem dugták meg rendesen". Na, ettől aztán még bennem is felmegy a pumpa. Annyira tipikus... Minden pasi azt hiszi magáról, hogy neki aztán olyan világmegváltó fasza van, hogy attól minden leszbikus nő "megtér". Hát nem. Miért nem lehet elfogadni, hogy ez végleges és megváltoztathatlan dolog?
De tulajdonképpen mindenkinek a szíve joga eldönteni, hogy vonul-e, akár meleg, akár szimpatizáns. Az viszont biztos, hogy én nem támogatom a Pride-ot. Színtiszta provokáció és mint azt fent leírtam, még végtelenül káros is. Helyette inkább küldök nektek egy Queen és egy Adam Lambert dalt, hallgassátok szeretettel:

Boldog Szülinapot, Courtney Love!

Egy kis rajongói bejegyzés következik most. Nem nagyon írtam még ilyet, de ez most úgy valahogy kikívánkozott. Ugyanis ma ünnepli a születésnapját az az énekesnő, aki a dalaival segített kimásznom a gödörből. Ő Courtney Love.
Furcsa, hogy glamcsajként hogyan rajonghatok A Grunge Királynőjéért? Lehet. Mondhatják rá hogy drogos kurva, meg vádolhatják őt Kurt haláláért (amitől mindig kiakadok, mert baromság). De mikor lelkileg totál mélyponton voltam, az ő dalai segítettek nekem. Mert néha tényleg az az érzésem volt a dalokat hallgatva, miközben a könnyeimet nyeltem, mintha Courtney ott lenne mellettem és beszélne hozzám. És azt mondaná: "Ne sírj, én veled vagyok. Meg tudod csinálni. Erős vagy. Gyönyörű. Egy igazi Királynő, Egy Miss World". Bár már a nagy mélyponton azt hiszem, túl vagyok, néha, mikor megzuhanok, Courtney dalai mindig ott vannak, hogy megvigasztaljanak.
Miután magam mögött hagytam a depressziós időszakot, valahogy elkezdett vonzani Coutney korai 90-es évekbeli öltözködési stílusa. A babydollok, a szőke haj az elkent smink, a tiara... Talán kicsit hálából is, de elkezdtem egyes elemeket beemelni a saját cuccaim közé. Először csak a rövid ruhák és a szakadt harisnyák. Aztán a szőke haj, bár ez már régebbi tervem volt. Majd a vörös rúzs és végül a tiara. De mert igazából a glamhez húz a szívem, ezért elkezdtem vegyíteni a két stílust. Nos ez a Glam és a Kinderwhore keverékeként jellemezhető Glamdoll. Az utóbbi időben meg sokszor megkaptam, hogy mennyire hasonlítok Courtney-a :D
És most, megemlékezve Courtney Királynő szülinapjáról, jöjjön némi zene és néhány kép.

Erre még a saját anyám is azt hitte, hogy én vagyok, pedig nem :D

Miss World

Olympia

But Julian, I'm A Little Bit Older Than You

You Know My Name

És végül egy Courtney tribute kép tőlem.
Pirosban vagyok én :D

Még egyszer Isten Éltessen, Courtney! <3