Üdv mindenkinek!
Jó sok idő eltelt azóta, hogy írtam bármit is. Kifogásokat már nem is keresek, mert minek, korábban már elmondtam, leírtam, bla-bla-bla... De az utóbbi időben ismét tele lett a fejem olyasmivel, amit ki kéne írni. Szóval elgondolkoztam azon, hogy ha nem is napra pontosan, de tíz éve már, hogy szőke lettem. Nos, erről szólna ez a kis szösszenet (ez de hülyén hangzik).
Hogy honnan indult ki az egész? Nem emlékszem már rá igazán, de talán nem is lényeges. Bár azt hiszem, a Courtney Love iránti rajongásom hozzátett a dologhoz, de nem csak ez volt az oka. De a lényeg az, hogy tényleg megléptem a dolgot és az eredeti, nagyon sötét barna hajamból szőke lett. Persze akkor kaptam érte hideget-meleget, hogy festessem vissza, stb. Na, én meg már csak azért se. Mert tudtam, hogy magamért csináltam és mert baromi jól éreztem magam az új hajszínemmel. De a család, főleg anyukám mellém állt, mert ő tudja a legjobban, milyen makacs tudok lenni. És mert én is kiálltam a döntésem mellett, idővel elhallgatott mindenki és hozzászoktak, hogy szőke vagyok. Aztán az évek alatt persze változtak az árnyalatok, de talán a jelenlegi hamvas az, ami a legjobban bejött.
Így tíz év elteltével pedig azt hiszem elmondhatom, hogy az idő engem igazolt. És ugye sokan már alapból szőkének ismertek meg, gondoltam megmutatom, milyen is voltam az eredeti hajszínemmel, hogy lássátok a különbséget. Bár szerintem abszolút jobb a szőke. És hogy ez valaha változni fog-e? Nem tudom. Lehetnék vörös, fekete, vagy ismét barna, de a szőkét úgy megszerettem, hogy egyelőre nem valószínű. Igaz, volt egy időszakom, mikor szőke alapon pink csíkjaim is voltak (kísérleti jellegű, szigorúan színezővel) és Ricsi egyszer említette, hogy az nagyon bejött neki. Mondjuk nekem is, szóval tervben van, hogy valamikor újra színes csíkjaim legyenek. Hogy pink, vagy vörös, vagy kék, vagy bármi? Az majd kiderül, ha rászánom magam.
Végezetül pedig íme a kép, amin látszik a változás.
